Köszönöm az Ige mellett üzeneteire való figyelmét. 2009 elején kezdhettem el ezt a szolgálatot, püspöki szolgálatommal együtt. 2022. február 1-én jelent meg a rovatban az utolsó írás tőlem, még Mózes ötödik könyvének magyarázatát befejeztem. 

Kimondhatatlanul hálás vagyok az Úrnak, hogy tizenhárom esztendőn keresztül lehettem e rovat gazdája, és miközben magam gazdagodtam, bízom abban, hogy az Úr mások számára is áldássá tette a napi áhítatokat. Köszönöm a visszajelzéseket, a bátorításokat! Reménység szerint adatott a csoda – ami mindig kegyelmi állapot – hogy az Úr szava élő és ható üzenetté lett egyes napok anyagaiban.

A napi elcsendesedés, a számos szolgálatra való alapos felkészülés továbbra is életem része, azonban az egyre több, más jellegű feladat nem teszi már lehetővé, hogy igaz elmélyültséggel naponta felelősen végezzem ezt a szent szolgálatot. Hiszen e csendességek napi leírása, érlelése, javítása, a terjedelmi és egyéb keretek betartását figyelembe véve, rendkívül időigényes. Hajnalban és a kocsi hátsó ülésén, sokszor igen nyomorúságos körülmények között, de igen nagy hálával és örömmel, születtek meg ezek az igemagyarázatok. Hadd mondjam ki: szomorúan tapasztalom, hogy az „ügyintézés” mindent felemészt, és lelkipásztoraink is egyre kevesebbet tudnak Isten Igéjével foglalkozni, pedig mi Isten Igéjének szolgái lennénk elsőrenden. 

Ugyanakkor fontos, hogy a rovat is megújuljon, ezért egy váltás mindig elevenséget, még nagyobb érdeklődést hozhat a rendszeres kegyesség gyakorlásában, napi imádságos igeolvasásunk területen. Áldja meg az Úr ezt a rovatot, annak gazdáját, gazdáit a jövőben is.

A hatvanhat bibliai könyvet háromszor magyaráztam végig, tíz bibliai könyvet négyszer. Soha nem néztem meg, mit írtam korábban egy adott szakaszról. Naponta rendszeresen elkészítettem az aznapi anyagot, azt egész nap hordoztam, javítottam, minden tapasztalatot és élményt ennek szolgálatába állítva, miközben sokat olvastam az adott szakaszokhoz, de csak ha a magam üzenete, gondolatmenete rendelkezésre állt. Tehát először mindig magam csendesedtem el a napi szakasz felett, minden segédanyag nélkül, lejegyeztem azt, ami személyesen megszólított, majd feltettem a kérdéseimet a textus felé, főleg a nehéz szakaszok esetében. Ezután következhettek a segédanyagok, az alapos olvasás. Mindig született egy hosszabb anyag, az internetes felületek számára, amiből egy esszenciát állítottam össze a Reformátusok Lapja számára. Ez a „rövidítés” is nagy munka volt.

A református kegyesség keretei között, a folyamatos igemagyarázat szent kihívásával megküzdve – amiben a nehéz igerészek sem maradhatnak ki – próbáltam megvilágítani, érthetővé tenni a súlyos szakaszokat is, ugyanakkor aktualizálni, maivá tenni az igerészeket, minden korosztályt szem előtt tartva. Különböző igemagyarázati módszerekkel is kísérleteztem a rovatban: tételes, homíliás, gyakorlati bibliamagyarázatos, tematikus, narratív, meditációs formákkal egyaránt; de mindenben az Isten Igéje iránti szent tisztelet, és engedelmes hűség vezetett, könyörögve azért, hogy az Igében mindig felragyogjon Jézus Krisztus evangéliuma, Isten megtartó, új és örök életet ajándékozó szeretetének örömhíre. Ez alapvető „hermeneutikai” elvem: Isten megváltó szeretetére tekintve adassék élő, megszólító, mai, itt és most érvényes, személyes üzenet, amely egyszerre hív élő hitre, erősíti ezt a hitet, tanít, pásztorol, és prófétai bátorsággal int, az adott igeszakasz hangsúlyai szerint.

Mindig imádkoztam és küzdöttem azért, hogy az igemagyarázatok megszólítóak, azaz „időszerűek” legyenek, túl azon – szakszavakkal élve –, hogy „írásszerűen, textusszerűen, krisztusszerűen, gyülekezet- és hitvallásszerűen” magyarázzák az adott igeszakaszt, annak nehezebben érthető részeit is. Itt az un. „alkalmazás” nagy teológiai és homiletikai problémájával állunk szemben, amelynek feloldására a következő kísérletet tettem. A 2018-as esztendő óta napra pontosan egy évvel előre írtam meg az adott anyagot (egy évet arra szántam, hogy napi két anyagot írtam meg, egészen pontosan 2017. november elejétől). Ez egy homiletikai kísérlet volt, mert Isten Igéje anélkül aktualizálta magát, hogy én erre direktben törekedhettem volna. Csodálatos volt ezt a tapasztalatot megélni, erre nézve visszajelzéseket kapni. Gyakran már el is felejtettem, mit írtam, amikor kaptam a jelzést, mennyire talált, és újra kellett olvasnom, amikor magam is rácsodálkoztam, hogy az egy évvel ezelőtt írt anyagot milyen aktuálissá tette Isten Lelke, talán pont azért, mert erre direktben én nem is törekedhettem.

Hálás vagyok azért, hogy az igemagyarázatok szerkesztett formában, 19 kötetben megjelenhettek. A dunántúli honlapon, az igemellett.blog.hu archívumban az anyagok még elérhetők lesznek, de újabb írás nem kerül fel erre a blogra, így az aktuális magyarázatokat honlapunk átveszi a Reformátusok Lapjától.

Természetesen a Reformátusok Lapjában a rovat folytatódik, magam is örömmel és imádsággal követem továbbra is, várva a napi üzenetet, kérve arra az Úr áldását.

Hálás vagyok e szolgálat minden percéért! Hála legyen az Istennek, kimondhatatlan ajándékáért! (2Korinthus 9,15)

Balatonalmádi, 2022. január 22., február 2.

Steinbach József